A ragasztó sokkal keményebb, mint a fa, ezért a pengék és a szerszámok extra kopása. A fenyő meglehetősen puha a keményfákhoz képest, de az építési fűrészáru gyakran nedves, ami megmagyarázhatja a vele kapcsolatos tapasztalatait, mivel gyorsabban tudja felgyűrni a berendezéseket, mint a jól szárított keményfa.

Milyen gyorsan tompul

Ez a penge minőségétől függ. A kiváló minőségű penge tovább fog élni, mint a gyenge minőségű penge.

Sokan azt mondják, hogy az MDF nagyon gyorsan tompítja a vágószerszámokat.

Ne feledje, hogy sok minden abból származik, hogy az emberek elektromos szerszámokkal marják, ahol a pengék nagyon gyorsan mozognak.

De nem gondolom, hogy sok erdővel összehasonlítva, még a fenyő is szerintem keményebb anyag, mint az MDF.

Nos, van fenyő, és van fenyő, sok alfaj és sok variáció van közöttük. De nagy vonalakban azt gondolom, hogy igazad van.

Valójában úgy látom, hogy az MDF nem különösebben unalmas a szerszáméleknél (kéziszerszámokkal).

Összehasonlítva más faforgácslemezekkel, főleg forgácslapokkal / forgácslapokkal, olyan, mint a sajt! Míg a forgácslapban használt ragasztó ugyanolyan lehet, mint az MDF-ben, de nem finom eloszlású az anyag mátrixa között, mint az MDF-ben, és ennek eredményeként a vágóél érintkezik a tényleges ragasztódarabokkal. Csak néhány tapasztalattal rendelkező kéziszerszámmal való forgácsolás látszik, hogy talán> 20-szor koptatóbb O_O

És természetesen nagyon sok kemény vagy kemény keményfa van, amely messze meghaladná az elég puha MDF-et hogy könnyen bemélyedjen a körmével. Néhány keményfa pusztán sokkal keményebb, pl. bíborszívű, afrikai feketefenyő, de néhány erdő (általában trópusi keményfa) szilícium-dioxidot tartalmaz, és ez ismertté teszi őket a vágóélek gyors tompításával, pl. teak.

Milyen gyorsan unalmas?

Szerintem ez egy "Meddig van egy darab húr?" egyfajta dolog.

Az, hogy bármilyen anyag kopja-e a vágóéleket, sok tényezőtől függ, valószínűleg az acél minősége a legkritikusabb. Megjegyzés: nemcsak maga az acélötvözet hanem annak edzettsége . Egyáltalán nem nehéz jó, sőt kiváló acélból indulni, és egy közepes pengével végződni, mert nem volt edzett megfelelően. Ez nem ritka probléma például az alacsony minőségű vésőknél, ahol az acél nem feltétlenül rossz, mint általában elmondták (ez általában egy teljesen ésszerű, magas szén-dioxid-tartalmú szerszámacél lenne), csak rosszul hőkezelt.

Az élgeometria is fontos, minél sekélyebb a ferde, annál nagyobb a hajlam a tompa felé. A véső számára egy sekélyebb szög sokkal hatékonyabbá teszi a fa szeletelését, ezért kompromisszum van. A legtöbb sík pengével a beépített élszög ugyan kevésbé kritikus a teljesítmény szempontjából (10-12 ° -os különbség alig észrevehető), így speciálisan csiszolhatja, hogy szükség esetén a perem tartósabb legyen, anélkül, hogy jelentős ütést érne el a gyalulás ellenállásában.